Június 16–17-én a Landcare Europe szervezésében agroerdészeti műhelytalálkozóra került sor a Hargita megyei Homoródfürdőn, amely gazdákat, természetvédőket, agroerdészetben jártas szakembereket és döntéshozókat hozott össze annak érdekében, hogy megvitassák, miként járulnak hozzá az agroerdészeti rendszerek a biodiverzitás megőrzéséhez, a klímaváltozással szembeni ellenálló képességhez és a vidéki megélhetés fenntartásához.
Csapatunk tagja, Hartel Tibor, az erdélyi fás legelőket mint társadalmi-ökológiai rendszereket mutatta be, amelyeket az emberek és a természet több évszázados együttműködése formált. Előadásában ismertette az erdélyi legelős erdők kutatási eredményeit, beleértve a DBU által támogatott Transylvanian Wood-Pastures projekt során gyűjtött adatokat is (előadása itt érhető el).
Prezentációja bemutatta e tájak kivételes ökológiai gazdagságát (ritka pókoktól és kétéltűektől a több száz éves fákig) és biokulturális sokszínűségét, az elhagyatottságtól a hagyományos kezelésig terjedő spektrumon. Rámutatott az ökoszisztéma-szolgáltatások potenciálja és tényleges kihasználása közötti eltérésekre, valamint arra, hogy a közösségek újrakapcsolása e tájakhoz kulturális rendezvények, múzeumok és ökoturizmus révén kulcsfontosságú. Hartel hangsúlyozta, hogy a KAP-on belül erősebb szakpolitikai támogatásra van szükség ezeknek a nagy természeti értéket képviselő rendszereknek a megőrzéséhez.
A műhelymunka kiemelte az agroerdészet természetalapú klíma-megoldásként betöltött szerepét, és hangsúlyozta a jogi egyértelműség, a megfelelő finanszírozás és tanácsadói szolgáltatások szükségességét annak érdekében, hogy a gazdák át tudjanak térni egy ellenállóbb, multifunkcionális földhasználatra.
Fotó: Răzvan Popa, ADEPT Alapítvány