Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, 2025. július 16. – Egy lendületes és jövőorientált rendezvény keretében, amelyet a Történelmi Sepsiszék Aktív Turizmusfejlesztési Stratégiájának partnerségi találkozója alkalmából szerveztek, Hartel Tibor, csapatunk tagja, bemutatta a DBU támogatásával megvalósult kutatás főbb eredményeit, amelyek a biokulturális turizmusra és a vidéki térségek rezilienciájára fókuszáltak. A rendezvényen helyi döntéshozók, kutatók, közösségi szereplők és közigazgatási szakemberek vettek részt, akik az iránt érdeklődtek, hogyan lehet felelős turizmus és örökségalapú fejlesztés révén újraéleszteni a hagyományos vidéki tájakat.
Hartel hangsúlyozta, hogy a biokulturális tájak, ahol a természeti és kulturális értékek együtt fejlődtek, Európa egyik legfontosabb, ugyanakkor alulértékelt társadalom-ökológiai rendszerei közé tartoznak. Románia több mint 5 millió hektár magas természeti értékű (HNV) mezőgazdasági területtel rendelkezik, amelyeket a biodiverzitás, a kollektív emlékezet és a hagyományos gazdálkodási formák jellemeznek. Mindezek ellenére az ezeket fenntartó közösségeket gyakran kiszorítják a természetvédelmi stratégiákból és a turizmusfejlesztési tervezésből.
A biokulturális turizmus, állította Hartel, új megközelítést kínál: összeköti a környezet iránti felelősségvállalást a látogatók mélyebb bevonásával és a helyi közösségek jólétével. Több mint egyszerű ökoturizmus, ez a modell hiteles, érzelmileg gazdag élményeken alapul, amelyek során a vendégek kapcsolatba kerülhetnek a természettel és a helyi emberek élő örökségével.
Előadása öt pszichológiai tényező köré épült, amelyek befolyásolják az emberek hajlandóságát a biokulturális turizmusban való részvételre: az attitűd, a relációs értékek (helyhez, hagyományhoz, természethez kötődő érzelmek), a hitelességbe vetett bizalom, a közösséghez és a természethez való hozzájárulás érzése, valamint az észlelt viselkedéses kontroll (logisztika, hozzáférhetőség, idő). A bemutatott kutatás szerint az egyszerű tudatosság nem elég – a mély érzelmi és értékalapú kapcsolat a döntő.
A DBU által finanszírozott fás legelő projekt kimutatta, hogy a gyümölcsösök, erdők, legelők és templomok érzelmi, kognitív és tapasztalati értékek mentén szorosan összekapcsolódnak. Ezek az elemek képezik a biokulturális rendszerek „élő magját” – olyan jelentéshordozó hálózatokat, amelyek túlmutatnak az anyagi erőforrásokon.
Ezek az eredmények együttesen azt üzenik: a turizmust újra kell gondolni mint közösen létrehozott élményt, nem puszta fogyasztásként, hanem kapcsolatként. Hartel záró gondolatként kiemelte, hogy olyan helyek, mint Sepsiszék, ahol évszázados fás legelők és gazdag kulturális örökség találhatók, példaképpé válhatnak az értékalapú turizmusban, ha azt hitelességre, helyi részvételre és közös gondoskodásra építjük.
Forrás: Sepsi Metropoliszövezet – Zona Metropolitană Sepsi