Nemrég az egyetemi oktató és ökológiakutató Hartel Tibor, aki jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (UBB – Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar) munkatársa, beszélgetett Pákai Enikővel a Kolozsvári TVR SUMMA című műsorában, szakmai pályafutásáról, a fáslegelők társadalmi és kulturális jelentőségéről és az „Erdélyi Fáslegelők” nevű projektünkről is.
Az interjú alábbi linken megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=jges2ilorNc
Alább a beszélgetésnek csak azon részeit idézzük, amelyek az erdélyi fáslegelőkre vonatkoznak.
– …A faültetés egy nagyon népszerű tevékenység. Senki sem kérdőjelezi meg azt, ha fát ültetünk és erdőt akarunk, az az faültetvényt. Különbséget tettem a mert a kettő nem ugyanaz, de a társadalom összemossa őket. Tehát ha faültetvényt akarunk létrehozni, akkor megyünk fát ültetni. Az ökológusok viszont megkongatták a vészharangot, hogy egy kicsit csínján kell bánni az ültetéssekkel, mert az ősgyepjeinket veszélyeztetjük, melyek olyan területek, itt Erdélyben és Magyarországon is, ahol tízezer-százezer éven keresztül nem volt zárt erdő. Ez azt jelenti, hogy ezek az ősgyepek és a talajok nagyon különlegesek. Nem szabad erdősítéssel elpusztítani őket…” meséli Hartel Tibor.
– Nem véletlen, hogy a fás legelőkkel példálózik, mert ez az a kutatási téma, amellyel elég sokat foglalkozott az elmúlt években.
– Ez így van.
– És saját következtetéseket is levont, jónéhányat. Mondana nekünk néhány példát erről és hogy miért fontosak számunkra a fáslegelők?
– …úgy hozta a helyzet, hogy annak a kis csapatnak a részese voltam, akik fellendítették, vagy inspirálták az európai fáslegelő kutatást… A fáslegelők nagyon sok szempontból fontosak. Egyrészt ökológiai szempontból; a kutatásaink alapján (és lassan más bizonyítékok alapján is, Európából és Dél-Amerikából), tájszinten, a fáslegelők nagyon megnövelik a biodiverzitást. Az ideális táj, most egy olyan tájról beszélünk, ami termelésre van használva, tartalmaz egy kompakt erdőt is, de tartalmaz olyan gyepeket is, amelyeken szórt állású fák és cserjék vannak.
Az derül ki, hogy egy ilyen táj fa és madár diverzitása, de gerinctelen és növény diverzitása is jóval nagyobb, mint csupán az erdőé vagy az erdőé és mellette a fátlan gyepé… A fáslegelők reziliens ökoszisztémák. Miben áll ez a reziliencia? Abban áll, hogy nagyon nagy a fajdiverzitás, ami a fáslegelők esetében átültetődik úgynevezett ökológiai funkciók diverzitásává… Azt tapasztaltuk Erdély több fáslegelőjén is, hogy az őshonos tölgyfajok száma nagyobb, mint az erdészet által használt erdőkben. Találtunk olyan fáslegelőket is, ahol 4 vagy 5 tölgyfaj van.
– Ezekből Erdély szerte nagyon sok van.
– Igen, így van! Vezető pozícióban van Erdély Európa szerte, ami a fáslegelőket illeti. Ez a mi biokulturális kincsünk.
– Van is egy olyan projekt, amelyben részt vesz, és amelyet német kollégáival együtt végeznek.
– Igen. Ennek a projektnek az a lényege, hogy miután megértettük a fáslegelőket, megpróbáljuk a gazdákat is megérteni és bevonni őket a fáslegelők fenntartható gazdálkodásába. Ilyen szempontból nagyon sok olyan gazdát találtunk, aki nyitott erre a tudás-kokreációra és azt reméljük, hogy olyan innováció csomagot sikerül összegyűjtenünk (és ki szeretnénk adni egy kézikönyvet is) amit használhatnak a gazdák. A kézikönyvben pont ezeket a kontextusokat szeretnénk kiemelni… és bemutatni több nyelven.